Telefonszám: +36/30/357-44-68 | Email: szentesiallatorvos@gmail.com
6600 Szentes, Sáfrán Mihály u. 43.

Írjon nekünk +
Esettanulmányok
PRA(progressziv retina atrófia) - a sokszínű betegség
2015. 04. 07.

A PRA (progressziv retina atrófia) egy olyan betegség, amellyel bármilyen korú és fajtájú kutya vizsgálata során találkozhatunk.
A betegség öröklődik, de manifesztációja és a látáskárosodás mértéke egyedenként nagyon változatos lehet.
Lehetnek már egészen fiatalon szemfenéki jelei. A lenti felvételen egy 2 hónapos jack russel szemfeneke látható. A fiatal korra jellemző a kékes fény, de a non tapetumos régióban felfedezhető a papilla felé térő világosabb sávozottság, a tapetumos régióban néhány fekete pigmentfolt is látható.

 

 

Az alábbi képek egy fiatal, 1,5 éves kutyáról készültek. A tapetumos régióban centrálisan nem látható csak az extrém kanyargós erek lefutása. Perifériás részen viszont láthatóvá vált a fekete foltozottság, illetve a látásfunkciója sem tökéletes. Ezt a kutyát tenyésztésre szánták, a genetikai vizsgálat alapján PRA mentes. A fizikális vizsgálat alapján viszont beteg a szeme, így nem javasolt a továbbtenyésztése. És ez rávilágít annak a fontosságára is, hogy a genetikai vizsgálatot a fizikális vizsgálattal párhuzamosan szükséges elvégezni.

 

 

 

 

Az alábbi képen szintén egy fiatal kutya szemfeneke látható. Ez a boxer mindösszesen 7 hónapos volt. A látására nincsenek panaszok, viszont mindkét fülére teljesen süket. A kutya nem fehér (a fehér boxerek gyakran veleszületetten süketek), viszont a tarkóján található egy körülírt fehér folt, illetve a fülén is láthatóak fehér foltok. A kutya szemfenekén a kacskaringós lefutású erek és az erős hiperreflexivitás látható.

 

 

Az alábbi képen egy csivava szemfenéki lelete látható. Hiányzik a tapetumos régió, az egész szemfenéken megfigyelhető a sávozottság, illetve kiterjedt pigmentáció nélküli terület is látható. A papilla is lekerekedett, szélei elmosódtak.

 

 

Ennél a labradornál látható, hogy a PRA gyakran összetett öröklött kórkép részeként jelentkezik. A kutyának microphtalmusa is volt. A szem teriméje jelentősen kisebb, mint a szemüregé, a harmadik szemhéj aránya a szemhez viszonyítva nagy, a szemgolyó mélyen a szemüregben ül.

 

 

A szemfenék vizsgálata normál fény mellett nem volt kivitelezhető a szemfenék teljes hiperreflexivitása miatt.

 

 

Csökkentett fény mellett vált csak vizsgálhatóvá a szemfenék, ekkor látható a tapetumos részen a számos kacskaringós ér, illetve a körülírt hiperreflektív régiók, ahol hiányoznak már az elhalt idegsejtek. A tapetumos régióból pedig a fekete pigment is kúszik a papilla felé.

 

 

Az alábbi 4 éves malinois kan magasan képzett kutya, versenyeztek is vele. A napi edzések során észlelték, hogy a kutya téveszt, nem veszi észre az eldobott apportfát. A szemfenék vizsgálatakor megfigyelhető, hogy hiányzik a nontapetumos régió (egyedi eltérés is lehet), a teljes szemfenék még csökkentett fényerő mellett is erősen hiperreflektív, az erek szabálytalan lefutásúak, illetve számos kollaterális ér is megfigyelhető. A papilla szélén enyhe fekete pigmentáció is látható, illetve a teljes papilla besüllyedt, a papillához térő erek elhajlása érzékelteti.

 

 

A következő egy 10 éves szamojéd kan szemfenéki képe. A kutya autoimmun Überreiter szindrómában is szenved. Az egyik szemen a teljes szaruhártya feketén pigmentált és erezett.

 

 

A másik szemen csak kezdődő érbesarjadzás látható, a szemfenék még vizsgálható. Itt a szemfenék hiperreflektív, az erezettség gyenge, és a papilla alakja is torzult. A szamojédeknél amerikai kutatások biztosították, hogy a PRA nemhez kötötten öröklődik (Felelős tenyésztők esetén ilyenkor a kutya rokonságának feltérképezése, és azok tenyésztésből való kizárása nagyon fontos).

 

 

És végül egy mindössze 5 éves berni pásztor szemfenekéről készült képek.

 

 

 

A kutyánál az elmúlt 2 hónapban tapasztaltak jelentős látásromlást, előtte nem volt semmilyen panasz a szemére. A szemfenéki kép a PRA végstádiumát mutatja. A tapetumos rész teljes egészében hiperreflektív, már normál reflektivitású területek sem különülnek el. A tapetumos régióban eltűnt a fekete pigment, a kifehéredett szemfenék látható, rajta funkcionális idegsejtek már nem lelhetőek fel. A szemfenéki erezettség szinte nulla, a fő értörzsek már csak egy-egy gyenge érként érzékelhetőek. A papilla teljesen lekerekedett, porcelánfehér, mérete jelentősen zsugorodott, besüllyedt, élettelen. A kutya látása minimális.
A fenti képsorozat nem a teljesség igényével készült, csupán a praxisunkban előforduló néhány eset lett tanulságként bemutatva. Szeretnénk rávilágítani, hogy a kutatásokat abba az irányba is folytatni kell, hogy a genetikai vizsgálattal igazolt PRA-s kutyák szemfeneke nem mutat jellegzetes fizikális tünetet, sem látásromlást nem lehet észlelni, míg negatív genetikai teszttel bíró kutyák esetében sokszor a PRA tüneteiben megjelenik (másik, eddig nem azonosított gén áll a háttérben). Az állatovos felelőssége, hogy a tulajdonosokat tájékoztassa, hogy nem csak a szűrt gének okozhatják a PRA-t, illetve PRA pozitív esetben sem szabad a kutya folyamatos szemészeti kontrolljáról lemondani, mert az egyéb szemproblémái kezelésével a szeme és a látása tovább megőrizhető.